Balsa

Weboldal

Balsa nevével a XIII. század végén találkozhatunk először. Eredetéről pontos adatok nem maradtak fenn. A település elnevezését Búlcsu vezér-től származtatják. Ezt azzal támasztják alá, hogy Árpád fejedelem a \\\"Véresszájú zászlótartónak\\\" Bulcsúnak adományozta a települést. Régi oklevelekben, mint átkelő és vámhely van említve. 1291-től a Szente-mágnás nemzetség szabolcsi ágának a tulajdona lett. Később a Petneházi család, majd az egri káptalan a földbirtokos. 1648-ban a sárospataki Rákóczi uradalom jobbágyfaluja. 1708-ban a II. Rákóczi Ferenc által adott privilégium, nemcsak a megyei igazgatás és igazságszolgáltatás alól mentesítette a hajdúvá lett mezőváros lakóit, hanem az uradalom tisztjeinek hatalma alól is. 1720-ban a kincstár lakosokat telepített a faluba. 1836-tól kezdve a gróf Dessewffy család bírtokolja Balsa községet. Ebben az évben tűz martaléka lett csaknem az egész település. 1848 12. 31.-e után az Országgyűlés Debrecenbe tette át a székhelyét. E városból csakhamar átsugárzott a nemzeti önvédelem és a szabadság iránti rajongó vágy. Erre szükség is volt, mert Mészáros Lázár serege a Kassai veszteség után Tokajig húzódott vissza, ahol január 19.-én Klapkának adta át a fővezérséget. Klapka január 23.-án átkelt a Tiszán mészáros tábornok szétzüllött hadával és főleg a Tisza-vonal megvédéséra szorítkozott, seregét a folyóval szemközt Rakamaz és Balsa között állítva fel. Itt verte vissza Schlik tábornok támadásait. E harcokban vettek részt a balsai 48-as honvédek s ennek köszönhető, hogy a vármegyét nem fenyegette több veszély közvetlenül és egészen az orosz sereg bejöveteléig megmenekült a térség a háború borzalmaitól.